2016. február 23., kedd

4.Fejezet 7.Rész I Won't Give Up (2)

Itt az új rész.

-Nem, nem vetem észre semmit.
-Az kár, mivel végig volt kenve vazelinnel.-mondta és elváltozott a szeme. Az egész szeme fekete lett.

(Ez a gift még sokat fog szerepelni).
-Mi van veled?-kérdeztem.
-Én nem James vagyok.-mondta röhögve.
-Akkor ki?!-üvöltve kérdeztem.
-Majd megtudod, de erről senkinek egy szót se, mert megöllek, ha megtudom, hogy ezt elmondod valakinek!!!-én némán ültem.-MEGÉRTETTED!?-kiabált rám egy bólintással jeleztem, hogy igen. Elengedett.
-Szia.-mondta és kiment.
-Szia.-nyögtem ki nagynehezen. Elment. Csak összekuporodva feküdtem, nagyon félek. Egy kicsit később kimentem sétálni egy kört, Láttam, hogy Kendall ül a kórteremben Egyből bementem hozzá.
-Kendall.-mentem oda megölelni.
-Ho-ho nyugodj le!-mondta.
-Nagyon sajnálom, nem akartam, csak dühös lettem.
-De mit nem akartál? Meg ki az a Kendall?-kérdezett vissza.
-Hát te vagy az.-mondtam kétségbeesve.
-Nem, én Kevin vagyok.-mondta.
-Várj egy kicsit, mindjárt jövök.-válaszoltam és elmentem a kórtermembe. Leültem az ágyra, ekkor jött be az orvos.
-Á.. látom már jobban vagyunk.-mondta.
-Igen, most jöttem meg a sétából. Lenne egy kérdésem, mikor mehetek haza?-tettem fel a kérdést.
-Holnap. Esetleg még valami?-válaszolt.
-Igen lenne még egy kérdésem. Kendall milyen állapotban van?-a végére elhalkult a hangom.
-Felébredt a kómából. De a személyiségek összekeveredtek. De meg nyugtatom, ezt egy műtéttel helyre fogjuk állítani.-mondta és elment. Egyedül voltam. Elterültem az ágyon és elaludtam. Mikor felkeltem Carlos feküdt ott. Elfordultam a másik irányba és próbáltam tovább aludni.
-Kevin tudom, hogy fent vagy, és hogy haragaszol rám. De létszi hallgass meg.-mondta de én nem válaszoltam.
-Logan is, meg én is bánjuk amit tettem.-mondta.-Bármit megteszek, csak bocsáss meg.
-Megbocsátok, de még haragszom rátok.-közöltem vele.
-Mi a bajod? És nem erre értem!-ölelt meg.
-Semmi.-próbáltam rövidre zárni ezt a beszélgetéstM
-Nekem elmondhatod.-nézett rám komolyan.
-De az életem függ rajta.-hajtottam le a fejem.
-James?-kérdezte.
-Ezt honnan tudod?-néztem rá kikerekedett szemmel.
-Engem is megpróbált mérgezni.-mondta a fejét csóválva.
-De miért?-dőltem el.
-Nem tudom, mintha meg szálta volna....-de nem hagyta, hogy befejezze.
-Démon!-kiáltottam fel.
-Az nem lehet!-mondta.



Bocs hogy rövid lett a kövi szerintem hosszabb lesz.

2016. február 22., hétfő

4.Fejzet 6.Rész I Won't Give Up (1)

*James szemszöge*

Most azt is elintéztem, hogy Kevin is kórházba jusson. Egyre közelebb kerülök a célomhoz. Ez nekem a boldogság, főképp ha szárazon meg úszom. Kérdezhetitek, hogy mért tettem ezt, de választ nem fogtok kapni. Ebben az örömmámorba úgy se fog senki belőlem semmit se kiszedni.


*Carlos szemszöge*

Logan jött szólni, hogy indulni kell.
-Na szia.-köszöntem el.
-Szia.-meg öleltük egy mást és elindultunk Logannel.
-Logan, én még benézek Kendallhez.-mondtam.
-Nem tudsz, vizsgálatra vitték.-sóhajtott.
-Akkor induljunk haza szerintem.-botladoztam előre.
-Szerintem is.-válaszolt. Hazafelé Logan vezetett, mert én elaludtam. Arra keltem, hogy Logan cipel a szobámba, így pihentem tovább.
-Tudom hogy fent vagy.-mondta és letett, de én nem engedtem el a nyakát, így dőlt rám ő is.
-Engedj el!-mondta így én el engedtem.-Pihenjél inkább én is megyek aludni.
-Jó éjt.-nyöszörögtem
-Neked is.-mondta és elment.

*Logan szemszöge*

Hulla fáradtan dobtam magam az ágyba, nem akartam semmi mást csak aludni, így hamar el is aludtam. Mikor felkeltem James véres arcával találtam szembe magam.
-Á!!!!-kiáltottam fel.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Tiszta vér az arcod.-mutattam az arcára.
-Tudom Carlos vére.-vigyorgott
-Mi a f*sz!!-rohantam át Carlos hoz.Ő nagyba ott röhögve fetrengett.
-Nyugi csak mű vér.-röhögött tovább, én ott hagytam őket átöltöztem és elindultam a kórházba.
-Hova mész?-kérdezte James.
-Be a kórházba.
-Ja ott találkozunk.-mondta és elindult fel, én ki álltam a garázsból és elindultam a kórházba. Gyorsan odaértem, elsőnek Kevinhez mentem be.
-Szia.-köszöntem.
-Szia.-mosolygott.
-Hogy vagy?-tettem fel a kérdést.
-Meg vagyok, még egy kicsit bent kell maradnom.Veled?-kérdezett vissza.
-Semmi különös.-válaszoltam.-Carlos haragszik rád.-mondtam el neki, amit tudtam.
-Miért?-kérdezte.
-Az egész helyzet miatt, ami most van.-akadtam ki.
-De tudja, hogy én ezt nem akartam.-kezdett el kiabálni.
-Én tudom, csak azt nem értem, hogy ezt ő is tudja, akkor mért haragszik?-mondtam.
-Meg van! Ő enek az okáról nem tud?-kérdezte.
-De tud, elmondtam neki mindent.-hajtottam le a fejem.
-Akkor ha így áll hozzám, ide se jöjjön.-mondta és elfordult.
-Át adom neki az üzeneted.-mondtam.-Megnézem Kendallt ha nem baj?-kérdeztem.
-Nem baj.-válaszolta. Átmentem Kendallhez.
-Kendall, tudom, hogy nem hallasz, csak azt akarom veled tudatni, hogy Kevin ezt nem akarta.-mondtam. Már a sírás határán voltam, és ráhajtottam a fejemet. Valami mozdulást láttam az arcán, mintha mosolygott volna. A gépen lelassult a pityegés, meg nyugtató volt, de szóltam az orvosnak. Azt mondta, hogy ez nem jó jel, így kiküldött. Ott ültem az ajtó melletti széken. Hirtelen kijött az orvos.
-Sajnos meg kell műteni a barátját.-mondta és elment, én vissza mentem Kevinhez.
-Hamar vissza értél.-mosolygott.
-Tudom, csak azért, mert valami lett Kendallel és meg kell műteni.-mondtam.
-Oh. Tudom, hogy neked a legrosszabb.-Próbált meg víasztalni.
-Nem, neked, mert ha meghal, akkor te mész a sittre!-kiáltottam rá.
-Haggy egyedül!-zavart ki.
-De...de..-akartam volna szólni.
-Ne dezél it nekem, inkább menjél el!-kiáltozik.
-I Won't Give Up.-mondtam és elmentem.

*Kevin szemszöge*

'Nem adom fel' Evvel mit akar mondani, ezen gondolkoztam, mikor James lépett be.
-Szia.-köszönt.
-Jah szia.-köszöntem vissza.
-Mizu? Valamit megzavartam?-kérdezte.
-Semmit nem zavartál meg. És kösz, megvagyok.-mondtam.
-Ez nem látszik meg.-mosolygott.
-Hát nem.-húztam el a számat.
-Lökjed mi van.-ült le az ágyra.
-Hát Carlos haragszik rám emiatt a helyzet miatt, és tudja, hogy ez nem direkt volt. Meg most Logannel is összevesztem.-hadartam el gyorsan. Ő erre csak röhögött.-Min röhögsz?-kérdeztem.
-Azon, hogy ilyen vak vagy.-mondta.
-Ezt hogy érted?-ültem fel.
-Azt, hogy nem látsz át a szitán. Én erre az egészre rásegítettem, csak neked akartam rosszat. Az erkélyen semmi különöst nem vettél észre?-kezdte el.
-Nem, nem vettem észre semmit.




2016. február 21., vasárnap

4.Fejezet 5.Rész:Remény

*Logan szemszöge*

Mindenkit megrázott az eset. Hiába volt Kendallel köztünk egy kisebb vita, akkor is ő a legjobb haverom. Most pedig valahogy úgy érzem, hogy mindez az én hibám.
Arra a döntésre jutottam, hogy bemegyek hozzájuk. Természetesen Carlos-t is magammal ráncigáltam. Eléggé lassan vezetett.
-Ember,nem tudnál gyorsabban vezetni!?!-szóltam rá erélyesen.
-Nem akarom, hogy elvegyék a jogsimat!-válaszolt, majd gyorsabbra vette a padlógázt, amivel már meg voltam elégedve.
Hamar beléptünk a kórház ajtaján. Rögtön a recepciósnőt kerestük. Épp a pultnál írt alá valamit.
-Jó estét! Segíthetek valamiben?-pillantott ránk a hölgy.
-Igen. Ma ide szállították a barátunkat.-mesélte Carlos.
-Neve?-érdeklődött.
-Kendall Francis Schmidt!-mondtam idegesen.
-201.szoba.-zárta rövidre a témát majd távozott.
Felértünk az emeletre, ahol eléggé ilyesztő volt minden. Egy árva lélek sem volt a folyosón.
-Logan...én félek.-súgta nekem Carlos.
-Ne legyél kislány.-indultam el nyomomban Carlos-al.
Hirtelen egy orvos lépett ki Kendall szobájából, így mindketten odaszaladtunk.
-Jó estét!Hogy van a barátunk?-szegezte az orvosnak Carlos a kérdést.
-Maguk Mr.Schmidt hozzátartozói?-mire mi csak bolintottunk.- A fiatalember most kómában van. A zuhanás következtében súlyos agyrázkódást szenvedett, így csak remélni tudjuk, hogy ha felkel emlékezni fog mindenre.....,illetve a bordája és a bal keze is eltört.-magyarázta.
-És mit gondol, túl fogja élni?-kérzdezte Carlos, mivel látta, hogy teljesen lefagytam.
-Csak reménykedni tudunk!-Carlos aki eddig a földet pásztázta gyorsan felkapta a fejét a orvos szavára.
-És ...és be lehet menni hozzá?-érdeklődtem tovább.
-Csak egy személy mehet be.-jelentette ki.
-Tudod mit? Én bemegyek Kendallhez te pedig mész Kevin-he.-fordultam hozzá, mire ő csak némán bólintott és az orvossal együtt távozott.

*Carlos szemszöge*

Az orvos elkísért Kevin szobájáig, majd ott magára hagyott. Halkan benyitottam, nehogy felébresszem, de úgy látszik már ébren volt.
Amint meglátott egy halvány mosoly jelent meg az arcán.
-Hello.-köszöntem halkan.
-Szia.-nyöszörgött ott valamit.
-Jobban vagy már?-fogtam meg a kezét.
-Aha. Az orvos szerint holnap reggel már hazamehetek.-vonta meg a vállát.-És Kendallel mi van?-kérdezte flegmán.
-Kómába esett. Az orvos szerint csak reménykedni tudunk,hogy túléli.-meséltem el neki. Már a sírás határán voltam.
-Meg is érdemli!-a kijelentésén teljesen meglepődtem. Hihetetlem düh szállt belém. De nem, Carlos őrizd meg a nyugalmad.
Még sokáig beszélgettünk majd belépett Logan, hogy indulnunk kell...


2016. február 20., szombat

4.Fejezet 4.Rész Mi a f*sz!!!



1.Fejezet 5-6.rész

Kinyitom az ajtót és látom, hogy Kendall és Feli ott szeretkeznek. Megfordultam lementem a konyhába. Felkaptam a széket és nekihajítottam az üvegajtónak. Idegembe felrohantam a lépcsőn és berontottam a szobába. Letéptem Kendallt Feliről. Elkezdtem verni. Egyre jobban haladtunk az erkély felé. Hirtelen átesett a korláton. Sajnos a kezét nem tudtam elkapni, így hamar a földbe csapódott, én lesokkolva álltam.
-Ezt nem akartam!-hátráltam. Nagyon féltem, ekkor hirtelen Logan jelent meg.
-Mi történt itt??-kérdezte.
-Én..én...ezt nem akartam.-törtem meg.
-De mit nem akartál?-kérdezte de én nem tudtam válaszolni. Meg jöttek a mentősök, Feli hívta ki. Nekem nem engedték, hogy bemenjek, legalább Logan itt maradt.
-Kevin, nem lesz sei baj, Kendall erős srác.-próbált meg vígasztalni.
-Engem nem érdekel mi lesz vele!!!-kiabáltam rá.
-Mi a fasz bajod van vele?!?-kiabált már ő is.
-Bazdmeg az a bajom, hogy Feli meg ő ott kufircoltak az ágyamban!!!-a hangommal majdnem leszedtem a fejét.
-És az nem jelenti azt, hogy lökd ki az erkélyről!!!-támadt nekem.
-Én nem akartam ezt tenni!-rogytak össze a lábaim.
-Ne, csak ne omolj össze idegileg!-ment már át a hangneme könyörgőbe.-El mondod mi történt?- kérdezte, ezért elmeséltem neki minden kis apró részletet is. Ezek után lefektetett aludni, még én aludtam megjött Carlos.

*Logan szemszöge*

Mikkor lefektettem Kevint aludni, rá egy kicsivel jött meg Carlos, így elmondtam neki, hogy mi történt. Nagyon megdöbbent.
-Ez igaz?-kérdezte.
-Sajnos igaz.-készültem már ki teljesen idegileg.
-De ezt nem hiszem el!-mondta miközben megölelt.
-Nyugodjunk meg!-mondtam és ránézett Kevinre, egy könnycsepp megjelent az arcán.
-De mi van, hogyha nagyobb baja esik és....-nem tudtam befejezni, mert szorosan oda ölelt magához.
-Ne gondolkozz ilyenen.-suttogta a fülembe.
-De félek.-nyomtam a fejem a vállába.
-Én is, hidd el.

*Carlos szemszöge*

Logan elaludt a vállamon így felvittem és lefektettem a szobájába. Kimentem Kevin erkélyére és észrevettem, hogy minden csúszós.

*James szemszöge*

Minden a tervem szerint halad, most én itt játszom magam, hogy semmiről nem tudtam, meg hogy ez milyen sokkoló. De ezt így terveztem el.


*Carlos szemszöge*

Vissza lementem. Kevin mellé raktam a fotelt és ott aludtam el. Másnap reggel Kevin minden hol véres volt.Meg az ágynemű is, de a feje nezetki a leg rosszabbúl.Ezért ki hívtam hozzá a mentőket.

4.fejezet 3.rész Szörnyű nap

Szörnyen mérges lettem Kendall-re, mikor ideért le is ordítottam.
-Ez a te műved!!!
-Mi???-nézett rám értetlenül.
-Hogy összevesztetek! Ha nem dühíted fel Logan-t, nem gúnyolta ki volna James-t, és nem lenne ez!!! 
-Ne engem hibáztass Okoskám!!! Csak úgy elmondanám, hogy ez az ész lény ütött először!!
-Jajj, ne legyél már ilyen óvodás, "ő ütött először"!!!,-próbáltam magas hangon elmondani a végét, de szerintem ez már túlzás volt, mert nekem jött és elkezdtünk verekedni......

Carlos szemszöge:
-Álljatok le!!!!!-üvöltöttem, mikor láttam, hogy Kev-nek vérzik a szája. Nemcsak az az egy-két csepp, szó szerint ömlik belőle a vér.
-Kevin vérzik!!!-ordítottam gyorsan. Hívtam Alexát, hátha tudja mit kell ilyenkor csinálni, mert lövésem sem volt. Amíg én elmentem, addig Logan megpróbálta szétszedni őket. Szerencsére sikerült is. Alexa megnézte Kev sebét, lefertőtlenítette, meg még csinált vele valamit és elállt a vérzés. Még jó, de ekkor jött Feli. Meglátta Alexát, hogy Kevint vizsgálja, és azt hitte, hogy megcsókolták egymást.
-HÉ, SZÁLLJ LE A PASIMRÓL !!!!-ordított Feli.
-Ezt biztos félreérted, csak a száját néztem meg mert.....
-NE MAGYARÁZKODJ! És Carlos te ezt végignézed???
- ELNÉZÉST, HOGY LE FERTŐTLENÍTEM A PASID SEBÉT! JA ÉS CSAK ÚGY ELMONDOM, HOGY VEREKEDETT!
-Ezt Alexa nem néztem volna ki belőled....hogy még hazudsz is!!
-Chh.. nem hogy örülnél, hogy segítettem!-na, itt betelt a pohár. Feli nekiugrott Axinak, és ott verte ahol érte. Nemm mindennapi cicaharc volt.
Kevin és én egyszerre ugrottunk fel szétszedni őket. Ahhoz képest, hogy lányok elég nehéz volt, és nem én vagyok a gyenge. Feli elviharzott, Alexa pedig fel a szobájába. A fiúknak sikerült kibékülni, de azt is nagyon nehezen. Nem mondom, nehéz nap volt.

Kevin szemszöge:
Mikor felmentem a szobámba fáradtan dőltem az ágyamra. Feli jött be én pedig leordítottam.
-Ez mire volt jó???
-De hát lesmárolt! Örülj, hogy nem szakítottam veled!!!!!
-Mi van?? Te tényleg nem tudod, hogy ő csak a számat nézte meg! De ha nem érdekel, el is mehetsz!-sarkon fordult és elment. A srácok próbáltak felvidítani: megnézették velem a 'Förtelmes Főnökök 2'-t. Még mindig nagyon jó film. A nap többi részében gitároztunk és énekeltünk. Alexa elment az egyik barátnőjével, így fiús nap volt. Elmentünk bulizni, és többen megpróbáltak becserkészni, de egy vita nem választ el Felitől. Most ébredtem rá, mennyire fontos is nekem, ezért elmentem a boltba és vettem neki csokit meg virágot, hátha nem fog rám úgy haragudni.
Miután megvettem ezeket elmentem a szüleihez. Tudtam ha összeveszünk hozzájuk megy. Becsöngettea. Az anyukája nyitott ajtót.
-Jó napot, Felit keresem.
-Szia Kevin, Feli nincs itthon. Elment az egyik barátnőjével.
-Értem, de ha haza ér adjaa ezt át neki.-a kezébe nyomtam a csokit és a rózsát és elmentem. Szomorúan ballagtam az utcán, mikor azt vettem észre, hogy haza értem. Bementem a házba és a szobámba vettem az irányt. Kinyitom az ajtót és látom, hogy....................

2016. február 19., péntek

4.Fejezet 2.Rész Másnaposok

1.fejezet 5-6.rész

Másnap reggel a szökőkúton keltem fel. (?)
-Mi a szent f*sz!!!!-káromkodtam egy nagyot.
-Mi van? Onnan téged még a torrent se szed le!!-szakad a röhögéstől az ott fekvő Logan.
-Még egy ilyen szólás és nagy lesz a behúzás!!!-kiabáltam le neki-Inkább hozz egy létrát!
-Nincs létra.-szólt vissza még mindig röhögve.
-Akkor kapj el!!-mondtam és ráugrottam. Nagyot nyekkent.
-Szálj le rólam!!!!!!-üvöltözött velem.
-Nem szándékozom!!-röhögtem és elterültem rajta.
-Apadjon ki a szemgolyód!!
-Nem szándékozik.-vigyorogtam.
-Akkor jó.-mondta és lelökött magáról. Utána elviharzott. Fura.
-Mi a baj, már játszani se lehet?-kiáltottam utána. Na jó, inkább hagyom a fenébe. Bementem és leültem reggelizni. Hirtelen mellettem termett James.
-B*szd meg, ilyet ne csinálj többet!-ugrottam fel.
-Bocsi. Nem tudod mi a baja Logannek?-kérdezte.
-A legjobbtól kérded.-vertem be a fejem az asztalba.
-Akkor te se tudsz semmit.-rázta a fejét.
-Jól mondod. Miért mit csinált?-kérdeztem fekve az asztalon.
-Meg kérdeztem hogy hova megy ezért le üvöltötte a fejem.-terült el mellettem.
-Mizujs?-jött le Carlos.
-Logan baján gondolkodunk!!-vertem erővel a fejem az asztalba.
-Én tudom, hogy mi a baja!-mosolygott fel büszkén.
-Akkor mi a baja?-kaptuk fel Jamessel a fejünket.
-Logannek Kendall, Kendallnek Logan.-mondta nemes egyszerűséggel.
-De mi a bajuk egymással?-kérdezte James.
-Nem hallottátok?-döbbent le.
-Nem!-kiáltottam fel.-Szerintem, akkor másztam fel a szökőkútra!
-Én meg enyelegtem.-röhögött kínosan James.
-Akkor elmondom. Tegnap este nagyon csúnyán összevesztek, még verekedés is volt.-ült le egy tál zabpehellyel.
-De min?-kérdeztem.
-Azt, senki nem tudja.-beszélt teli szájjal.
-Carlos ne beszélj teli szájjal!-szóltam rá. Ő erre elment.
-Mi van ma mindenkivel?-kérdeztem, és bementem a szobámba. Kidőltem az ágyon és  elaludtam. Körülbelül 2 órát pihentem, mert berontott Carlos.
-Segíts!!-kiabált velem.
-Mi van?-kérdeztem.
-James és Logan.-de csak lihegni tudott. Így lerohantam, mikor láttam, hogy verekednek.
-ÁLLJATOK LE!!!!!-szedtem szét őket.-Mi a fene van ma mindenkivel?-kérdeztem.
-Állítólag Logan azt mondta, hogy én egy nyomorék tetves álszent dög vagyok.-válaszolta.
-Ez nem igaz!-ugrott neki újra.
-Kendall!!!!

2016. február 17., szerda

Közérdekű

Van egy új blogom, amin lehet kritikát kérni, Trailerty meg megy rajta egy történet is. Ennek a neve A hazugságok hálójában. Röviden most csak ennyit akartam mondani.

#1 Díjunk

Sziasztok még mindig nem rész. Tegnap a blogunk meg kapta az első díját. Nagyon szépen köszönöm Könyv Writer-nek. Itt az ő blogja a Number 4 Invisible nagyon ajánlom mindenkinek.



Szabályok:

 1. Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad!
2. Olvasd el annak a blogját, akitől a díjat kaptad!
3. Írj 12 dolgot az illető blogjáról!
4. Írj 12 dolgot a saját blogodról!
5. Válaszolj, a 12 kérdésre!
6. Tegyél fel 12 kérdést!
7.  Kommentelj annak a blogján egy bejegyzéshez, akitől kaptad, hiszen mindenkinek jól esik a visszajelzés. Ez lehet kritika, vélemény, a lényeg, hogy építő jellegű legyen! 
8. Cseréljetek linket!
9. Küld tovább 12 embernek a díjat!
10. Tedd ki a plecsnit jól látható helyre, úgy, hogy az én blogomra vezessen!


12. dolog a Number 4 - Invisible című blogról:

1.Ez egy nagyon különleges blog.
2.A fő hős neve Daysi
3.A lányt elrabolják.
4.Az elején a főszereplő 4 képesség között választ hatot.
5.Meg műtik hogy legyen képesség.
6.3 évig képezték ki.
6.Kap egy Jeff nevű "Segítőt".
7.A fő gonosz Todd testében "él".
8.A Fő hősünk sok kihívást vagyis "testet" kap.
9.Todd-nak a testvére belehalt a műtétbe.
10.Nem csak egyszer beleutazik Daysi Todd agyába.
11.Megalakul egy négy fős csapat.
12.El hangzik egy nagyon fontos mondat idézem "Veszítsd el az agyad.".

12 dolog a saját blogomról:

1.Ez a blog nekem eddig a legfontosabb blogom.
2.Ugyan akkor az eddigi leghosszabb blogom.
3.Carlos halálával minden meg változott.
4.Itt a legfőbb jellemző a komolyság a részekre.
5.Most tani fejezet csak azért ilyen hogy húzzam az időt.(A műtét eredménye miat)
6.Enek a blognak még ami tuti hogy lesz 5,6 fejezete.
7.Remélem hogy fogok/fogunk tudni kb.:100 részt.
8.Fuu Lesznek még itt nagy drámák és szünetek.
9.Nem tudom biztosan de annyit szerintem ígérek hogy lesznek új szereplők.
10.Az egyik tisztán Carlos-ra fog hasonlítani.
11.Carlos szelem még fel fog tűnni mely bonyodalmakat fog okozni.
12.Jamesel meg fog a világ változni.


Válaszom a 12 kérdésre:

1. Mióta blogolsz?
Fél éve blogolok.
2. Hány blogod volt eddig?
Meg se tudom számolni mi fontosabb 3 és most egy blogba leszek segéd.
3. Olvastad vagy találkoztál már eddig a blogommal? :D
Igen Rendszeres olvasód vagyok.
4. A blogodnak van személyes kötődése a való életedhez?
Hát nagyából van.
5. Hogy kezdtél el írni? /Mármint, hogy mit írtál először, ami oda vezetett, hogy blogot írj/
Dalokat
6. Ha lehetne egy szuper képességed mit választanál?
Fu szuper erő vagy láthatatlanság.
7. Ki a kedvenc szereplőd a blogomról?
Jeff és Todd.
8. Írtál valaha fanfiction-t? Ha igen, akkor kiről írtad? :D
Ez is az és a BTR-ről meg a HD-röl.(Big Time Rush és Heffron Drive)
9. Hány blogos barátod van? Ismerőseid közül van e olyan,. aki blogol?
Van 5 és egy osztály társam is blogol.
10. A szüleid tudnak róla, hogy blogolsz?
Igen és anya ritkán támogat meg ötleteket ad.
11. Melyik a kedvenc emojid? :D
Ez Tongue out and winking.
12. Van a blogodnak valami facebook-os oldala? /lehet az csoport is/
Nincs de gondolkodom.

Az én 12 kérdésem:

1.Hányadikos vagy?
2.Hány éves vagy?
3. Mióta blogolsz?
4. Hány blogod volt eddig?
5. Olvastad vagy találkoztál már eddig a blogommal? :D
6. Ha lehetne egy szuper képességed mit választanál?
7. Ki a kedvenc szereplőd a blogomról?
8. Írtál valaha fanfiction-t? Ha igen, akkor kiről írtad? :D
9. Hány blogos barátod van? Ismerőseid közül van e olyan,. aki blogol?
10. A szüleid tudnak róla, hogy blogolsz?
11. Melyik a kedvenc emojid? :D
12. Van a blogodnak valami facebook-os oldala? /lehet az csoport is/

Akiknek tovább küldöm:

Sajnos most csak ennyinek tudom tovább küldeni.
Ui: Most ezek kapták volna a hónap blogja díját.




2016. február 13., szombat

2016. február 7., vasárnap

4.Fejezet 1.Része A születésnap

Sziasztok, ez egy olyan fejezet, amiben átugrott időket írunk le.
Jó olvasását.

1.fejezet 5-6.rész

*Kendall szemszöge*

Ma van Kevin születésnapja. Feli elvitte a Hollywood táblához, hogy kettesben legyenek, míg mi otthon készültünk a bulira. Alexa a tortát süti Carlos-sal, aki tiszta cukormáz Emoticon crying tears of joy Emoticon crying tears of joy. Én és Logan a házat díszítjük. James elment a boltba piáért. Mindekki hívott meg vendégeket.
-Hogy álltok a tortával?-kérdeztem már kiabálva.
-Carlos elejtette!-válaszolta Alexa.
-Carlos, gyere csak ide!!!!!!-üvöltöttem idegesen Red Angry Emoticon. Erre ő elkezdett futni, én utánarohantam és így kergetőztünk, amíg Logan felkiáltott.
-Feli hozza haza Kevint!!!!-üvöltötte, erre mindenki újra visszatért a dolgához roham tempóval. James amint betoppant, gyorsan el is rakta a piákat. Segített a díszítést befejezni. Utána mentünk mi is tortát sütni.

*Kevin szemszöge*

Feli elvitt randizni a Hollywood táblához. A kilátás nagyon szép volt. Mindketten tátott szájal bámultunk. Leültünk enni, közben beszélgettünk. Elég hamar elment az idő és indultunk haza. Az út csöndesen telt. Amikor hazaértünk nagyon meglepődtem.
-Meglepetés!!-kiáltották egyszerre.-Boldog születésnapot!
-Köszönöm!
-Ajándékok!-kiabált Carlos.
-Ezt, tőlünk kapod.-mondta Alexa.
-Egy iPad, Köszi!-válaszoltam és mindkettőjüket megöleltem.
-Ezt én tőlem.-mondta Kendall és odaadta a dobozt
-Na ne! A legújabb iPhone!-kiáltottam el magam.
-Tőlem ezt és boldogat.-Mondta James.
-De jól néz ki!!!
-Tőlem csak ezt a kis apróságot kapod.-mondta szerényen Logan.
-Nagyon szépen köszönöm!-öleltem meg.
-Na akkor most mindenki menjen és készülődjön a Bulira!-kiáltotta Carlos. Felmentünk mindannyian. Én készültem el elsőnek, utánnam nagy nehezen mindenki más is. Nem is kellet sok és megjöttek a vendégek. Elkezdődött a buli. Mindenki jól érezte magát. Megjött a torta is.
Mindenkinek ízlett. A buli hátralévő részében volt karaoke is. Alexa és Los eltűnt, de gondoltam, hogy hova. A bulinak hajnali egykor lett vége. Másnap reggel a medencében ébredtem. (?)


2016. február 5., péntek

3.fejezet 10.rész A műtét

Itt a fejezet kövi, vagyis záró része. A cím már sokat árul el. A következő fejezet Carlos temetése utáni fél évet fogja le írni. És a történet igazi folytatása az 5 fejezetben kezdődik el. Más mondani valóm nincs csak annyi, hogy jó olvasást.
Bence




A levegő megfagyott, beléptem a kórterembe, s bejött az orvos.
-Felkészült a műtétre?-kérdezte.
-Igen.-mondtam egy nagyot nyelve.
-Akkor most elfogjuk altatni.-válaszolta.

*Logan szemszöge*

Már mindenki itt van. Az orvosok most vitték be a műtőbe Kevint. Elkezdődött az idegeket szaggató várakozás. Nagy körölöttünk a csönd, mindenki várja, hogy hírt kapjunk.Az orvosok ki-be rohangálnak.
-Logan.-ült le mellém Alexa.
-Szia.-köszöntem.
-Jól vagy?
-Úgy látszik hogy jól vagyok?-kérdeztem, de ez valamennyire válaszként is hangzik.
-Hát nem.Ne izgulj, erős srác.-mondta.
-Nem izgulok, hanem félek.-mondtam a fejemet megvakarva.-Lemegyek valami ennivalóért.-mondtam és elindultam a büfébe. Lent ültem és ittam csendben a kávémat. Egyszer megjelent mellettem Carlos (?), ő is csak ült és nézett. Hirtelen megszólalt.
-Logan, nem a te hibád lesz, ha nem sikerül a műtét.-mondta.
-De az enyém, mert ígéretet tettem neked.-válaszoltam, mire eltűnt. Egy perccel később Kendall ült le mellém.
-Hogy vagy?-kérdezte
-Ramatyul.-válaszoltam.
-Gyere fel.-mondta és felindult.-Van egy hely ahová le feküdhetsz aludni.-mutatta meg a helyet.
-Rám fér.-mondtam és lefeküdtem.

*Kendall szemszöge*

Logant sikerült rávennem, hogy pihenjen. A műtétnek még egy hamar nem lesz vége.Mindenki fáradt volt így haza mentek. Logannel itt maradtunk. Én is ledőltem egy kicsit szundizni. Arra keltem fel, hogy Logan lökdös.
-Mi van?-kérdeztem.
-Befejezték a műtétet.-mondta és odamentünk az orvoshoz.
-Hogy sikerült a műtét?-kérdeztem.
-A műtét..................

2016. február 4., csütörtök

3.Fejezet 9.Rész Felgyorsult idő

Sziasztok! Itt az utolsó előtti rész.Huu... Kendall utolsó normális felbukkanása.A következő fejezetnek még szereplője lesz, de lehet. hogy még az 5-dikben is. Nem lehet biztos, mert a 4.Fejezet egy kis kitérő és az 5-dik fejezettel fog folytatódni a szál. Vasárnap egy nagyon különleges különkiadás lesz. Az év Fejezet záró részben a műtét lesz.

*Kendall szemszöge*
Pontosítok még van egy közös turnénk is, úgy hogy nem. Ezután később Kati is ide költözik hozzám. De jó végre! Nagyon szeretem. Szinte már az életem része lett.
-Szia.-köszöntem Katinek
-Szia.-mondta és megcsókolt. Leültünk enni.

*Logan szemszöge*

Kendall döntése mindenkit le sokkolt, de az enyém és Alexa-é is később ezt fogja tenni.De, jó értelemben. Mindenki ül és néz ki a fejéből. Megvan a műtét időpontja ami május 4. Felmentem a szobámba. Minden csendes volt és amin gondolkodok mostanába, félek is tőle, szerintem kezd meg valósulni.Gondolkodás közben elaludtam.

*James szemszöge*

Rég hallottatok felőlem. Röviden elmondok mindent. Velem semmi érdekes nem volt mostanában. Azért
Kendall döntése fura volt szerintem. A magyarázatot meg értem, mert már tényleg más minden. Itt már az idő nem létezik, csak a pusztaság. Semmi érdekes nem történik. Semmi mióta Carlos elhunyt. Mindenki eléldegél magának. Semmi baleset, semmi különös történés. Csak nyugalom ami nálunk nem megszokott.
Ilyen csak valami világot változtató balhé előtt van. Én ettől nagyon félek már előre.

*1 hónappal később*

*Kevin szemszöge*

Ma van a műtét. Nagyon izgulok. Ha nem sikerül, meg is halhatok, de muszály vagyok ezen túl esni, mert így nem lehet élni. Folyton eltűnnek az emlékeim. De miért ez a fő kérdés? A gondolkodásomat Logan zavarta meg avval, hogy indulunk. Felvettem a táskám és kimentünk. Elindultunk. Mire oda értem megtorpantam, de tovább haladtam és beértünk. A levegő megfagyott, beléptem a kórterembe, s bejött az orvos.

2016. február 1., hétfő

3.Fejezet 8.Rész Egyedül és költözés

*Kendall szemszöge*

Egyedül maradtam, pont amitől a legjobban féltem. Mi lesz ha mindenki itt hagy egyedül és elfelejtenek. Carlos halála óta ez a rettegés van bennem. Minden félelem összegyült és kényszerít hogy rettegjek, de miért ez a kérdés ami foglalkoztat.
-Szia. Mi a baj?-kérdezte Louisa
-Szia. Ennyire látszik?-mondtam.
-Igen. Na el mondhatod nekem.-biztatott
-Jó.-mondtam.-Csak az bánt, hogy mi lesz ha mindenki elmegy, és el felejtetek engem örökre.-mondtam lehajtott fejjel.
-Jaj te kis hülye, ilyen soha nem fog előfordulni.-mondta és elment. Jaj de jó, megint egyedül. Hát mivel unatkoztam, be mentem a stúdióba, ami szintén ki volt halva.
"De jó ilyen csak velem lehet."-mondtam magamba. Így leültem és gitároztam. Mire észbe kaptam már  este 8 óra volt. Így haza mentem. Felmentem, és be álltam a jó forró zuhany alá. (Ettől folyton hamarabb elaludtam.) Felvettem a pizsamám és lefeküdtem aludni. Reggel mikkor felkeltem, senki nem volt otthon. De isteni! Ezért megreggeliztem és leültem TV-t nézni. Felhívtam Katit, hogy jöjjön át. Nagy meglepetésemre hangposta. Ekkor gúnyosan felröhögtem. De jó, meg fogok őrülni.

*Este*

Most mindenki itt van és elmondtam min gondolkoztam.
-Figyeljen ide mindenki. Bejelentenivalóm van.-mondtam és felálltam az asztalra-Úgy döntöttem, hogy elköltözöm.-mondtam. Erre mindenki ledöbbent.
-De miért?-kérdezte James.
-Hogy miért? Már semmi nem az ami régen volt. Mindenki éli a világát, ezért én külön szeretnék élni.-mondtam és elindultam felfelé.
-Mikkor költözöl?-kérdezte Kev.
-Holnap.-és fel mentem csomagolni.
-Hiányozni fogsz.-jött be Kevin.
-Hát tudod, minden változik.-mondtam és megöleltem.
-De azért el fogsz jönni minden héten?-kérdezte.
-Megígérem, hogy eljövök.-fordultam meg és folyattam a csomagolást. Ő kiment. Mikor készen lettem,  lementem vacsorázni. Utána felmentem és aludtam. Reggel végigjártam a házban minden egyes szobát és feltörtek az emlékek. Az amikor még Carlos-sal hülyéskedtünk az április elsejét. Ezek nagyon szépek és jók, de ha döntöttem, akkor az úgy lesz. Lementem és elkezdtünk búcsúzkodni.
-Vigyáz magadra!-mondták egyszerre.
-Ti is magatokra és egymásra!-odaadtam Kevinnek a kulcsom, s ki mentem. Már a kocsim a ház előtt állt és magam mögött hagytam a villát ÖRÖKRE. Az új házam a város másik oldalán található. Kevin életében ez volt az utolsó felvonásom.